Történet-eredet
Egyesek szerint Kanadában éltek fekete-fehér nagytestű, keverék kutyák, melyeket később halászok vittek magukkal Angliába és Franciaországba.
Sir Edwin Landseer festőművész -a fajta névadója - képein látható fekete-fehér kutyák egyre népszerűbbek lettek Angliában.
Az 1920-as évekre kitenyésztették az újfundlandinál 2-10 cm-rel magasabb egyedeket.
1870-től vezetnek tenyészkönyvet Angliában és a tenyészklubok ügyeltek rá, hogy az általuk gondozott egyedeket ne pároztassák Újfoundlandról érkezett ebekkel.
Az FCI jelenlegi standardja 1960-ban lépett életbe. A fajta nemzetközi elismerésében jelentős szerepe volt német és svájci tenyésztőknek.
Megjelenés
A landseer nagy, erőteljes, impozáns és elegáns megjelenésű, harmonikus testfelépítésű kutya. Háta egyenes, széles és erős. Mellkasa széles és mély. Bordái jól íveltek. A has enyhén felhúzott. Fara széles és telt. Könyöke szorosan a testéhez simul. A farok legfeljebb a csánk alá érhet, nyugalmi állapotban lelóg, csak a vége görbül kissé vissza. Lábai egyenesek, izmosak és jól szögelltek. A mellső és hátsó lábak egyaránt a válltól lefelé is izmosak, kifejezetten vastag csontozatúak. Széles mancsain szorosan egymás mellett ülnek az ujjak, melyek között úszóhártya van. A koponya széles és masszív. A stop jól látható, de nem túl erős. A fején a bőr sima, ráncok nélküli. Ajka nem nyáladzó fekete színű. Közepes nagyságú fülei háromszögletűek, enyhén lekerekítettek, magasan tűzöttek és a fej mellett lógnak. Orrtükre minden esetben tiszta foltmentes, fekete pigmentációjú. Mandulavágású szeme közepes nagyságú, mélyen ülő, a barnától a sötétbarnáig terjedő színű, barátságos tekintetű. Harapása ollószerű. A landseer szőrzete sűrű és hosszú, tapintása puha. Az aljszőrzete kimondottan puha, de nem annyira sűrű, mint az újfundlandié. Az arc szőrzete rövid. A lábakon ritkás zászló fejlődik, a farok szőrzete viszont igen sűrű és bozontos.
Alapszíne a tiszta fehér, melyet éles színű fekete foltok tarkítanak a testen és a faron. A nyak, a szegy, a has, a farok és a lábak mindig fehérek. A fej minden esetben fekete színű, fehér szimmetrikus orrcsíkkal. A fehér részekben a fekete pettyezettség, az úgynevezett koromfolt nem hiba, de igyekezni kell kitenyészteni.
A landseer járását, mozgását a test és a lábak tömeges izomcsoportjai harmonikussá, enyhén rugózóvá teszik. A kutya összképi megjelenését jelentősen meghatározza a mérete, mely kanok esetében 72-80 cm, szukák esetében 67-72 cm marmagasságot jelenthet.
Vastag bundája miatt a landseer jól tűri a hideget és a vizet egyaránt, mely utóbbi életeleme is. Mivel a fajta ősei halászok tulajdonában voltak, mindig vízközelben éltek. Manapság is gyakran használják őket vízimentésre, mivel átlagon felül és kitartóan úsznak, így egy termetesebb ember vízből való kimentése sem okoz problémát nekik. A kölyökkutyák vízhez való viszonya már néhány hetes kortól igen jó, bátran belemennek a vízbe és általában az első próbálkozásnál kiválóan úsznak.
Összességében a landseer nagyon barátságos, kiegyensúlyozott kutya, mely ideális kisgyermekes családoknak is. Elvárja a szeretetteljes, de következetes kommunikációt. Mozgásigénye átlagos, de szereti a hatalmas sétákat. Ritkán ugat, de ekkor a hangja mély és tekintélyt parancsoló. Nevelése nem nehéz feladat, intelligens, jól tanítható fajta.
A landseer nem alkalmas kenneles tartásra.